„Ha ahelyett, hogy a múltban szerzett tapasztalataid meghatározta dobozba zárod a kedvesedet, azt választod, hogy minden egyes napon úgy tekintesz rá, mintha ma látnád először, akkor egy örökös felfedezőúton leszel valakivel, akit egyre jobban szeretsz.”
A mai gondolatsoromat ez az idézet indította el.
Biztosan Neked is vannak olyan időszakok az életedben- és remélem ez a gyakoribb – amikor szívesen megosztod az élményeid a külvilággal, sugárzol az energiától, amikor szinte kibújnak a bőröd alól a szavak…
aztán jönnek azok a napok, hetek, amikor kicsit bezárkózol, mert nem találod őket és ha mégis veszed a bátorságod, h használni kezd az egyik élesített fegyvert, a verbális kommunikációt, akkor az mindig balul sül el…
…ezért inkább úgy döntesz, jobb, ha jól magadra zárod az ajtót, leengeded a rácsot, beélesíted a riasztót és némasági fogalmad teszel, hogy megóvd magad és a környezeted az újabb fegyveres támadástól.:)
mindez tökéletesen működik addig, amíg egyedül élsz… aztán elérkezik az az idő, amikor már Valaki vár haza és illene vele kommunikálni…J de mégis mit mondjak neki?
Ilyenkor olyan az ember mintha behúzná az evezőit és tétlenül nézné, ahogy távolodik a csónakkal a régóta áhított parttól, pedig átevezte az óceánt, és már csak pár húzásnyira van a szárazföld – de eljutott arra a pontra, h inkább feladja…
Egy másik csónakban ülve persze pofon egyszerűnek tűnik a megoldás miközben bosszantó nézni a tétlen vergődést. Aztán jönnek a „Ha én lennék most a helyedben…típusú találgatások és találkozások, amiket érdemes meghallgatni, hogy összeálljon a helyzet panoráma képe, de a döntést Neked kell meghozni…mert senki más nem látja, érzi úgy a szituációt, mint Te magad.
Lesznek akik, arra buzdítanak, hogy evezz tovább, hiszen már ott vagy a cél előtt, még pár húzás és megpihenhetsz, hiszen ezért evezted át az óceánt…és lesznek, akik azt mondják, hogy hagyd a csónakod tovább ringatózni a vízen, pihenj meg ott, ha elfáradtál és csak aztán dönts, hogy partra szállsz vagy új irányba indulsz.
Melyik tanácsot válaszd?
Bármelyiket csak beszélj, beszélj neki az érzéseidről, a félelmeidről, hagyd, h annak lásson, amilyen valójában vagy! Maradj közel a parthoz, mert még az is lehet, hogy kincses sziget!:)
