Hétfőn a telefonom úgy döntött, hogy nem okoskodik tovább… , ami engem annyira nem rázott meg. Sajnos kevesen vagyunk ezzel így, mert a mai ember számára egy ilyen szituáció komoly problémaforrás. Mára elképzelhetetlenné vált, hogy van élet a mobil után is :), pedig van! Igaz, eleinte egy kicsit kényelmetlenebb, és több szervezést igényel, de legalább használatban van az agyunk kreatív része is.
Már egy jó ideje, hogy egymást váltják az újabbnál újabb okostelefonok, laptopok, tabletek, és más kisebb nagyobb programozható kütyük, amik észrevétlenül átprogramozták a mindennapjainkat, és szokásainkat.
Ma már nem vekkerórát húzunk fel, hanem beállítjuk az ébresztőt a telefonunkon. Nem írunk emlékeztetőt a hűtőre vagy a kis noteszünkbe, hanem bepötyögjük a mobilunkba. Nem jegyzünk meg telefonszámokat, arra az esetre, ha… hiszen a telefonunk több száz számot képes tárolni, nem írunk kézzel szerelmes üzenetet, inkább sms-t küldünk. Nem figyelünk az útjelzőkre, mert a mobilunkba épített gps funkció hazavezet. ..aztán szépen lassan az új kényelmi funkciók és alkalmazások elaltatják az elménk…
…pedig az emberi lét egyik legmeghatározóbb különbsége a többi életformával szemben a Tudatosság! Ha ezt kikapcsoljuk, akkor már szinte semmiben sem különbözünk az ösztönlényektől!Ez a veszély most generációkat fenyeget…
Az én generációm még úgy ébredt tudatára, hogy nem léteztek ezek a kütyük. Nem volt internet, és mobiltelefon. Kézzel írott levél, távirat, vonalas telefon volt, és megbeszélt találkozó, asztalra kiírt üzenet, meg notesz. Kevesebb programozott kütyü, több figyelem, emberibb létezés…
Néha jó visszautazni ebbe az időbe akár tudatosan is… már csak azért is, hogy felismerjük a mobilunk még mindig csak egy eszköz, ami kényelmesebbé teszi az életünk, de a túlzott kényelem inkább ártalmas, mint hasznos.
Ha rám hallgatsz, néha kapcsold ki a „kis okos-od”! Tedd le, feledkezz meg róla, feledkezz bele az Életedbe, anélkül, hogy lefotóznád vagy posztolnád vele a facen! Egyszerre nem lehetsz több helyen, bár a világháló ezt az illúziót ülteti belénk…s közben nem vagyunk igazán sehol…
Legyél ott szívvel lélekkel, ahol vagy, ne csak virtuálisan éld az életed!
Nem fogod megbánni!
Jó ébredést!