Holnap, vége

Még élénken él bennem az első nap, amikor elkezdtem itt dolgozni több mint egy éve… aztán hirtelen rám tör a felismerés, holnap vége. Holnap utoljára kanyarodom a Nagyenyed utcán felfelé…

Megint búcsúzom, keserédes búcsú ez, mert szívemnek kedves kollégák és a nyugalom szigete, amit készülök hátrahagyni…

de az Élet forog tovább akár a szerencsekerék, és különösebb hátsó szándék nélkül nyitja előttünk az újabb és újabb ablakokat vagy épp hátsó ajtókat …:)

mert egyszer megálmodtunk egy pillanatra valamit, amihez most összeállt a kép, megtapasztaltad azt, ami ehhez az álmodhoz még hiányzott, találkoztál azokkal, akikkel kellett, és most nyitva az ajtó, csak döntened kell, hogy belépsz-e rajta, hogy még akarod-e vagy már feladtad ezt az álmod?

Dilemmák, a menjek vagy maradjak örökös kérdése gyakori vendég a munka, karrier vagy kapcsolataink terén… Hagyjam magam mögött a biztosat a bizonytalanért, ismerőst az ismeretlenért? Kérdések és kérdéses válaszok, megérzések, korábbi tapasztalatok, barátok és segítők, akiktől gyűlnek a válaszmozaikok és árnyalódik a célszerű döntés…

és mi van akkor, ha a célszerű nem egyezik az álmunkkal?

Akármennyi időt adunk magunknak egyszer meg kell hozni a döntést a maradjak vagy menjek kérdésre.

Amitől pedig igazán izgalmas az Élet, hogy a visszatérő, nagy kérdésekre korántsem mindig ugyanaz a “helyes” válasz…:)

Az én válaszom most az lett, hogy bátraké a szerencse… hát megyek, de közben hálás vagyok mindazért, amivel ezen a munkahelyen is több lettem!Köszönök mindent!